Testi szint: legtöbbször a méhkürt (termékenység, „csúszda” az életbe), ritkábban a petefészek (termékenység), legritkábban a szabad hasüreg (védettség).
Tüneti szint: gyakran a fiatalkori összeragadt méhkürt következménye: az
anyaság időszakát fiatalkori, feldolgozatlan problémák árnyékolják be; a petesejt túl korán
fészkeli be magát: türelmetlenség a terhesség körül, se magunknak, se a petesejtnek nem
hagyunk elég időt a kifejlődésre; a termékenység rossz helyen történik meg (a méhen kívül):
félrevezetett kreativitás; kettős kötés: egyik részről az anya akarja a terhességet, másfelől
azonban nem hagy életteret a születendő gyermek számára; sem a gyermeknek (az új
életnek), sem saját magunknak nem adjuk meg a lehetőséget az élethez; az elvérzés veszélye a
terhesség közepette (nem megfelelő szinten); a méhkürti terhesség esetén azonban a belső
szétszakadás veszélye fenyeget
(a méhkürt szakadása), külső segítségre szorulunk (amennyiben nincs spontán vetélés,
elengedhetetlen az operatív beavatkozás).
Feldolgozás: saját magunknak kell a gyermek utáni vágyunkat kifejezésre juttatnunk; az
ellenpóluson: türelmesnek lenni a gyermekvállalást illetően; kivárni a megfelelő pillanatot,
a megfelelő helyet (esetleg a megfelelő párt); a terhességgel szembeni tudat alatti ellenállást
tisztázni magunkban; „valódi gyümölcsöt érlelni”: termékenységünknek különleges oldalait
máshol, az élet szokatlan területein is kamatoztatni: szellemi termékenység; az életerőt
különleges módon áramoltatni; meg kell tanulnunk segíteni magunkon; a kívülről jövő
segítség elfogadása.
Feloldás: kivárni a megfelelő pillanatot; önálló, szokatlan, sajátos
kreatív utakat bejárni; szívünk összes szeretetét (energiáját) beletenni egy „gyermekbe”,
legyen az valódi gyermek vagy a kreativitás más megnyilvánulása = „szellemi gyermek”;
gyermekáldás más szinteken.
Ősprincípium: Uránusz-Hold.
