Testi szint: eleinte a kisebb, majd a nagyobb ízületek (mozgékonyság, artikuláció)
válnak érintetté.
Tüneti szint: a (húgy)sav felszaporodik a vérben; életünk „agresszív területein” komoly
lomtalanításra volna szükség, ez azonban nem történik meg a megfelelő módon; túl sok
húgysav marad a testben (hyperurikaemia = túl sok húgysav, azaz agresszív energia az
életáramban); fájdalmas konfliktusok a mozgás terén, ami később a mozgékonyságot teljes
egészében béníthatja; az erőszakos, savas, harci energia lerakódik a mozgásszervekben,
ami az ízületek gyulladásához vezet; a meg nem oldott problémák ezeken a helyeken
telepednek le, és fájdalmasan 
akadályoznak a mozgásban (tophus = köszvénycsomó); a
feszültség okozta csomók fájdalmasan betolakodnak tudatunkba, míg végül gondolkodásunk is
„savassá”, „savanyúvá”, valamint agresszívvé és dühössé válik; az energiaellátási
rendszerben a húgysav megtámadja a gyenge pontokat, és így beférkőzik tudatunkba; az
izomtevékenység leáll: az előrehaladás akadályozott; tehetetlenség; képtelenek vagyunk a
férfias pólust (= sav) a megfelelő szellemi-lelki szinten integrálni az életünkbe: gyakran
uralkodóak vagyunk („basáskodó”), de valójában nem férfiasak, dühösek, de nem erősek.
Feldolgozás: az agresszív, férfias melléktermékek tudatos megtartása, hogy megfelelően
feldolgozhassuk azokat: feltétlenül megoldani azokat a problémákat, amelyek oly sokáig
idegesítettek minket; az agresszív energia tudatos felhasználása: legyünk talpraesettek,
harcra készek, kijelentéseink legyenek vitálisak, céltudatosak; szabadítsuk fel magunkban a
férfias pólust; merjük személyes konfliktusainkat kerekasztal-beszélgetés témájává tenni
(ahelyett hogy magányos esti borozgatásokba fojtanánk őket); vegyünk tudomást az életünk
szabad folyását gátoló konfliktusokról, hogy végül megoldhassuk azokat; fedezzük fel,
hogy melyek azok a problémák, amelyek agressziót váltanak ki belőlünk, és nyíltan
oldjuk meg őket; a betegség által ránk erőltetett nyugalmat használjuk ki a belső
aktivitásra, harcoljunk a meg nem élt, ki nem mondott, fel nem oldott problémák
megoldásáért; szálljunk magunkba, ahelyett hogy minden második kocsmába „térnénk be”
gondjaink orvosolása céljából.
Feloldás: belső fejlődés, előrelépés; nézzünk szembe bátran belső konfliktusainkkal, és juttassuk azokat kifejezésre nyíltan és harciasan (vívjuk meg a szent és gyógyító háborút saját egónkkal).
Ősprincípium: Jupiter-Mars/Szaturnusz.
Forrás: Ruediger Dahlke: A betegség, mint szimbólum.
Kép: Házipatika.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: