Testi szint: fej (a test fővárosa).
Tüneti szint: féloldali fejfájás: a valóság egyik oldala fáj és segítségért kiált;
a gondolkodás vagy érzés egyoldalúsága; a helyzetek egyoldalú, elfogult szemlélése során
ördögi körbe kerülünk: a kétségbeesés a fejben és a tudatban kialakult ellentétre mutat rá;
(pszichoanalitikai szemszögből) reakció a nő narcisztikus megsértésére, vagyis a női
önérzet megbántására; a figyelmesség kierőszakolása; ily módon elérni azt, amit egyébként
nem kapnánk meg; a hideg kéz (kommunikációs elzárkózásról tanúskodik) felmelegítése
gyakran migrénrohamokhoz vezet; a migrén a túl hosszú bezárkózásról árulkodik, és a beteg
migrén formájában adja le a felgyülemlett feszültséget; az ösztön és a gondolkodás közötti
konfliktus, a gondolkodás pótolná a cselekvést; az erotikus impulzusok blokkolása már a
fejben megtörténik; gyakran tudatos törekvés arra, hogy a szexualitást a fejben éljük ki, a
migrénroham lefolyásában hasonlít az orgazmushoz: a fej válik az alsótestté – orgazmus a
fejben; az előtérben feltűnő fényjelenségeket Oliver Sacks30 szerint csak akkor tekinthetjük
magasabb rendű, spirituális fénynek, ha a szexualitás alsóbb rendű fénye felszabadult (lásd:
Hildegard von Bingen31 „migrénvízióit”).
Feldolgozás: béküljünk ki először „fejben” a
szexualitással, majd helyezzük vissza az alsó területre; ismerjük és szeressük meg
mélységeinket; hódítsuk meg nemi Alvilágunkat; hozzuk összhangba a vágyakat és a
gondolkodást: kapcsoljuk össze a gondolkodást és a cselekvést; a „fejünkbe szállt” dolgokat
irányítsuk vissza a helyükre, tanuljunk meg őszintén „nemet” mondani, és ne használjuk a
migrént kifogásnak; tanuljuk meg elhatárolni magunkat a hozzánk közel álló
emberektől, ismerjük fel igényeinket, és követeljük meg azokat magunktól és másoktól,
mielőtt a migrén átveszi ezt a feladatot helyettünk; alakítsuk ki a megfelelő egyensúlyt a
szolgálatkészség és énünk igényei között.
Feloldás: hangoljuk össze a jobb (érzés) és a bal
(gondolkodás) agyféltekét; a féloldalúságot (azt az érzést, hogy csak fél emberek vagyunk)
formáljuk egésszé (két fél egy gömböt alkot, egy „kerek dolog”): fogadjuk el emberi mivoltunk
mindkét oldalát (fény és árnyék); találjuk meg a sötétben a fényt (Hildegard von
Bingen); béküljünk ki saját nemiségünkkel és annak helyével a test alsóbb szintjén.
Ősprincípium: Mars-Vénusz-Uránusz.
Forrás: Ruediger Dahlke: A betegség, mint szimbólum.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: