Történelmi pillanat! A leszállóegység sikeresen elérte a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínét. Az égitest jelenleg 500 millió kilométerre van a Földtől. “A Philae a felszínen van és kommunikál velünk” – jelentették be a darmstadti irányítóközpontban. Jean-Jacques Dordain, az Európai Űrügynökség főigazgatója az eredményeket méltatva hangsúlyozta, hogy nemzetközi együttműködésben, csapatmunkában valósították meg a nagyszabású projekt célját: az emberiség történetében elsőként állítottak űrszondát pályára egy üstökös köré, majd leszállóegységet küldtek annak felszínére. A szakemberek közölték, hogy a leszállóegység mintegy négy centiméterre süllyedt az üstökös felszínébe, mivel szigonyai “nem lőttek ki” a tervek szerint. A nagyjából ötször három kilométeres üstökösön igen csekély a gravitáció, ezért a mintegy 100 kilogramm súlyú, doboz formájú leszállóegység csak úgy tud szilárdan állni rajta, ha két szigonyt lőnek a talajba. A szakemberek hamarosan döntenek arról, megpróbálják-e ismét a szigonyok kilövését.
A szakemberek a nap folyamán jelentették be, hogy az indulás előtti éjszaka elromlott a leszállóegység visszapattanást gátló rendszere, de már akkor jelezték, hogy ez nem lesz akadálya a sikeres landolásnak.
Magyar fejlesztések a Rosetta-programban
A darmstadti irányítóközpontban tartózkodó Szegő Károly, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, az Űrkutatási Tudományos Tanács tagja az MTI-nek nyilatkozva rendkívül sikeresnek nevezte a küldetést.
“A leszállóegységet nagyon pontos pályára állították, a Philae sikeresen landolt, a jelek pontosan akkor érkeztek meg, amikor vártuk. Ez a tudomány, a technológia és az innováció egységének a csodája. Az űrkutatás a legjobb példa arra, hogy mire képes megfelelő körülmények között ez a hármas” – fogalmazott a tudós.
Szegő Károly kitért a magyar kutatóknak a Rosetta-programhoz való hozzájárulására is. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és az SGF Kft. szakemberei fejlesztették ki a leszállóegység agyát, a hibatoleráns fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógépet és szoftverét.
A számítógép autonóm módon vezérli a Philaet, amióta az szerda reggel levált a Rosettáról. A komputer irányította a landolást és az egység rögzítését az üstökösmagon, vezérli a 10 tudományos műszert, kontrollálja az energiaellátást és a hőmérsékletet. A számítógép hozza létre a rádiókapcsolatot az űrszondával a mérési adatok továbbítására és a földi irányító központ parancsainak fogadására.
Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont kutatói több műszercsomag megalkotásában, a Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem űrkutató csoportja pedig a Philae tápellátó rendszerének tervezésében és megépítésében vett részt.
Az ESA 2004. március 2-án indította útjára a Rosettát, amelynek, hogy elérje az üstököst és vele azonos elliptikus pályára álljon, a bolygók gravitációs “parittyahatását” kellett felhasználnia, s bonyolult hintamanővereket végeznie.
Évtizedes vándorlása során ötször kerülte meg a Napot, háromszor haladt el a Föld és egyszer a Mars mellett, és két kisbolygóval is találkozott.
Az 1,2 milliárd eurós összköltségű projekt célja, hogy a tudósok megismerjék a Naprendszer születésének titkait. További feladat annak megfigyelése, hogy miként aktiválódik az üstökös a Naphoz közeledve.
Solymár Károly Balázs gratulált a magyar közreműködőknek
Az Európai Űrügynökségnek (ESA) és a Rosetta-misszió magyar közreműködőinek is gratulált Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár szerdán, amikor sikeresen landolt a Rosetta űrszonda Philae-leszállóegysége a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön.
A Philae leszállása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón a TIT Budapesti Planetáriumban a helyettes államtitkár elmondta: a projekt történelmi jelentőségű mind az ESA, mind a hazai űrkutatás szempontjából. Emlékeztetett arra, hogy ez egy húsz éve tartó projekt, amely még korántsem ért a végéhez. A leszállás egy nagyon fontos mérföldkő volt, de az adatok gyűjtése és feldolgozása csak ezután fog kezdődni.
A projekten tizennyolc űriparilag fejlett ország dolgozott együtt. A Philae-leszállóegység munkálataiban nyolc nemzet vett részt, amiből még inkább látszik, hogy mennyire hangsúlyos a magyar közreműködés – mutatott rá Solymár Károly Balázs, hozzátéve, hogy a projekt jelentősége és sikere egyértelmű választ ad arra a kérdésre, hogy Magyarország “mit keres” az űrkutatásban, illetve az űriparban.
A helyettes államtitkár gratulált az MTA Energiatudományi Kutatóközpont, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az SGF Kft. a projektben részt vevő munkatársainak. Mint emlékeztetett, a vállalkozás a kis országok űriparának fejlesztése érdekében indított PRODEX (PROgramme de Développement d’Expériences scientifiques) tudományos program keretében valósulhatott meg.
Elmondta azt is, hogy a kormány november 3-án meghozta a döntést, amely szerint az ország az Európai Űrügynökség teljes jogú tagjává válik, és ebben fontos szerepe volt a Rosetta-programnak is. Hangoztatta, hogy most kezdődik az igazi munka: jóval nagyobb források és jóval nagyobb, a mostanihoz hasonló kaliberű projektek nyílnak meg magyar cégek, kutatóintézetek előtt.
Solymár Károly Balázs hangsúlyozta, reméli, hogy a jövőben jelentősen bővülni tud az űriparban aktívan részt vevő magyar szakemberek száma és hasonló sikereknek lehetünk a szemtanúi.
A küldetés során használt neveket az ókori Egyiptom ihlette
Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta-missziója során használt elnevezéseket az ókori Egyiptom ihlette az AFP francia hírügynökség szerdai összeállítása szerint.
ROSETTA:
Az űrszonda neve az 1799-ben a Rosette (ma Rasid) nevű kikötővárosban feltárt feliratos gránitdarabra, a rosette-i kőre utal, amely jelenleg a londoni British Museumban található. A követ francia katonák találták meg Bonaparte Napóleon tábornok, későbbi császár egyiptomi hadjárata során. Ez volt a kulcs 1822-ben Jean-François Champollion és Thomas Young számára az egyiptomi hieroglifák megfejtéséhez. A kövön V. Ptolemaiosz egyiptomi király egyik rendelete olvasható. A táblán levő ősi szöveget három írásmóddal vésték be: hieroglif, egyiptomi démotikus és görög írással.
PHILAE:
A Rosetta űrszonda leszállóegységének nevét egy 15 éves olasz lány adta, aki az Európai Űrügynökség pályázatára küldte be javaslatát. Philae egy sziget a Níluson, itt találták meg azt az obeliszket, amely elvezetett a rosette-i kő megfejtéséhez. A ma Anglia délnyugati részén található kőoszlopon megtalálták V. Ptolemaiosz egyiptomi király és Kleopátra királynő nevét, hieroglifákkal írva.
AGILKIA:
A Philae landolási helye a Csurjumov-Geraszimenko üstökösön. A korábban csak J-pontnak nevezett hely egy apró nílusi sziget után kapta a nevét. A hetvenes években az UNESCO által koordinált nagy núbiai mentőakció során Agilkia szigetére telepítettek át az Asszuáni-gát megépülésével víz alá kerülő Philae szigetéről több ókori építményt, köztük a legnagyobb egyiptomi Ízisz-templomot.
67/P CSURJUMOV-GERASZIMENKO:
Ez a két ukrán csillagász által 1969-ben felfedezett üstökös neve. Klim Csurjumov a kijevi egyetem professzora, Szvetlana Geraszimenko pedig a dusanbei asztrofizikai intézet szakértője volt. A “P” a kétszáz éve a Nap körül keringő égitest periodikus természetére utal. A “67” pedig azt jelenti, hogy ez az emberiség által hatvanhetedikként felfedezett üstökös.
Forrás: Híradó
A videó pedig:
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: