Csillagászati hírek-36. hét: üstökösrandevú

A régmúltban rémületet keltő égi vándorok anyaga titkokat őriz a Naprendszer keletkezésének idejéből.

Egykor Naprendszerünk helyén egy hatalmas, porból és gázból álló felhő létezett csupán. A felhő sűrűsödése során középpontjában évmilliók alatt megszületett Napunk, míg a lassú forgás következtében egyre inkább ellaposodó korongban megjelentek az első bolygócsírák, amelyek folyamatos ütközése, összetapadása révén alakultak ki a ma ismert bolygók. Ezek az égitestek azonban roppant tömegük, illetve az ütközések következtében megolvadtak, így anyaguk részben átalakult, valamint differenciálódott (a nehezebb elemek az égitestek középponja irányába süllyedtek, míg a felszínközeli rétegek könnyebb elemekben dúsultak fel).

Ezzel szemben a Naprendszer kis égitestjei, a nagyobb égitestekbe soha be nem épült kisbolygók, valamint a roppant messzeségből érkező üstökösök nem estek át hasonló átalakuláson, így megörizték bolygórendszerünk ősi anyagát. Ezért is rendkívül fontos ezek helyszíni kutatása.

Üstökösmag űrszondás megközelítésére már több alkalommal sor került (például 1986-ban a nevezetes Halley-üstökös magját vizsgálta közelről több szonda is), azonban nyilvánvalóan a technika fejlődésével egyre részletesebb és pontosabb adatok nyerhetők hasonló expedíciók során.

Kovács Attila felvétele

2004-ben az ESA (Európai Űrügynökség) szakemberei által készített Rosetta nevű szonda indult útnak egy Ariane 5G jelű hordozórakéta tetején. Tíz esztendővel később, a magyar közreműködéssel is készített Philae leszállóegységgel egybekapcsolódva, a szonda elérte célpontját, a 67P/Churyumov-Gerasimenko üstököst.

A szonda célpontja földi megfigyelések számára természetesen túlságosan halvány. Bár nem szabadszemes, a fél égboltot fényes csóvával átszelő kométák, de halványabb, amatőr műszerekkel is elérhető csóvás vándorok szinte mindig láthatók a Földről – kisebb-nagyobb amatőrműszerekkel, lehetőleg fényszennyezéstől távolabbi észlelőhelyeken. Jelen pillanatban a sötét égboltról a szabadszemes láthatóság határát megközelítő, C/2014 E2 (Jacques) üstökös ad reményeket az észlelő amatőrcsillagászoknak.

Forrás: mcse.hu