Asztrotitkok

Egy kis asztrofizika: áttörő eredmények a világegyetem tágulásáról

Először is el kell mondanom, hogy érdekel a fizika, csakúgy, mint a csillagászat (ezt tuti észrevettétek már), ezért a jövőben, ha a Naprendszert, bolygókat taglaló tudományos híreket találok, meg fogom osztani itt a blogon.

A ma reggel talált hír rendkívül érdekes.

Az „isteni” részecske, a Higgs-bozon nem csupán a többi részecske tömegéért felelős, hanem szerepe lehetett a világegyetemnek az ősrobbanás után bekövetkezett hirtelen tágulásában is – állítja két elméleti fizikus.

Fedor Bezrukov, az amerikai Brookhaveni Nemzeti Laboratórium Riken Kutatóközpontjának munkatársa és Mikhail Shaposhnikov, a Svájci Szövetségi Műszaki Egyetem kutatója a Physics Letters B folyóiratban tette közzé az elemzések eredményét.

Az általánosan elfogadott elmélet szerint a világegyetem 13,7 milliárd éve egy rendkívül sűrű, forró állapotból ősrobbanásban keletkezett és születése pillanatától kezdve folyamatosan tágul.

A többi részecske a Higgs-bozonnal való kölcsönhatás révén nyert tömeget. A világegyetem életének első pillanataiban a mindent kitöltő Higgs-mező és a gravitáció közötti kölcsönhatás okozhatta az univerzum felfúvódását, hirtelen tágulását, s ebben a folyamatban fontos szerepet játszhatott a Higgs-bozon tömege – olvasható a Riken Kutatóközpont honlapján.

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjében végzett kísérletek tanúsága szerint az „isteni” részecske tömege megközelítette azt a kritikus értéket, amely az univerzum két lehetséges típusát, a stabil és a potenciálisan instabil világegyetemet elválasztja egymástól.

A Higgs-bozon felfedezése a gravitációs hullámok észlelését is befolyásolhatja

Fedor Bezrukov és Mikhai Shaposhnikov a legújabb adatok fényében azt elemezte, hogy a Higgs-bozon tömege milyen hatást gyakorolhatott a kozmológiai inflációnak nevezett hirtelen tágulásra. Számításaik szerint mivel az „isteni” részecske tömege közelített a kritikus értékhez, jelentősen felerősíthette az ősrobbanás eredményeként a téridő görbületének hullámszerűen terjedő változásait, a gravitációs hullámokat.

„Fantasztikus, hogy milyen ismereteket szerezhetünk a legkorszerűbb részecskegyorsítóban végzett kísérleteknek köszönhetően a világegyetem létezésének első pillanatairól” – hangsúlyozta Fedor Bezrukov.

A Higgs-bozon felfedezése jelentősen befolyásolhatja az ősrobbanásban született gravitációs hullámok észlelését is, amelyeket Albert Einstein jósolt meg 1916-ban, csaknem egy évszázada, azonban létezésük közvetlen bizonyítékait mind a mai napig nem sikerült megtalálni. A Higgs-bozon kritikushoz közeli tömege azonban megmagyarázhatja a Déli-sarkon működő BICEP2 rádióteleszkóp kétkedéssel fogadott eredményeit: az ősrobbanás „lenyomatában”, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásban talált olyan polarizációs mintázatot, amelyet mintha egy gravitációs hullámháttér hozta volna létre.

A CERN 2012. július 4-én jelentette be, hogy találtak egy részecskét, amelynek tömege megfelel a Higgs-bozon kritériumainak. A Higgs-bozon létét megjósló Peter Higgs brit, valamint Francois Englert belga tudós 2013-ban megosztott fizikai Nobel-díjban részesült.

Forrás: http://mno.hu/

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!