Az öt ősi fényszög
Az öt ősi fényszög hatása a legerősebb. Bár a modern fényszögeknek is van valamelyest befolyása, de közel sem oly mértékben, mint az alábbiaknak.
Együttállás (konjunkció): a planéták 0°-ra vannak egymástól. Kettő vagy több égitest együttállásakor az általuk képviselt dolgok összeadódnak, egybeolvadnak. Önmagában a fényszög semleges, a kapcsolódó bolygók fényszögei erősítik vagy gyengítik a hatását.
Trigon: az égitestek között lévő távolság 120°. A két bolygó azonos elemű jegyben tartózkodik, pl. Mars a Mérlegben-Jupiter a Vízöntőben. Könnyű fényszögként definiálják, mert az általa kapott dolgokért nem kell különösebb erőfeszítést tenni.
Quadrát: itt a bolygók 90°-ra találhatók egymástól. Azonos minőségű, ám különböző elemű jegyekben helyezkednek el, pl. Hold a Rákban, Szaturnusz a Mérlegben. A legtöbb asztrológus nehéz fényszögként említi, ám inkább tanító jelleggel bír, ami pozitívan, úgymond lehetőségként is megélhető.
Szextil: 60°-ot bezáró fényszög azonos polaritású, de különböző elemű jegyekben tartózkodó égitestek között. Példa: Nap a Bakban, Neptunusz a Skorpióban. A trigon “kistesójának” szokták nevezni, mert könnyű fényszög, ám itt tenni is kell a sikerért.
Szembenállás (oppozíció): azonos polaritású és minőségű, de különböző elemű jegyekben álló planéták között 180°-os a távolság, egymással szembe kerülnek. Példa: Merkúr az Ikrekben, Uránusz a Nyilasban. Alapvetően feszültséget hordoz magában, két egymással ellentétes energiát képviselnek, valamelyiküknek engednie kell. Ám ha ezt sikerül átminősíteni, a kvadráthoz hasonlóan megélhető pozitívan is.
Nincs negatív, rossz fényszög!
Egy trigon is hozhat szerencsétlen eseményt, ha a kapott ajándékkal visszaélünk, és egy kvadrát is eljuttathat minket a sikerhez és boldogsághoz, ha megtanuljuk az általa feladott leckét.
